Magyar szerkezettár

gyermek

1. nem felnőtt személy; gyerek. | gyerekes viselkedésű ember. vén gyermek. | ▸ gyermekem!

2. szülő(k) közvetlen leszármazottja. két gyermekük van. | ilyennek tekintett személy. fogadott gyermek.

3. vál valakinek az ivadéka.

4. nép fiúgyermek.

5. vmely közösség v. kor jellegzetes képviselője. a nép gyermeke.

[?tör ]

____________________

ülő

I. mn (mn-i ign is ) ülve végezhető, üléssel járó. ülő foglalkozás.

II. fn

1. aki vhol ül. a kocsiban ülők.

2. ritk ülőke, ülés. | baromfi állványszerű éjszakai pihenőhelye a tyúkolban.

____________________

ó/karon

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ kar ⊕ -n

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

kar¹

1. az ember páros felső végtagja. ▸ karba teszi a kezét ▸ karját nyújtja valakinek ▸ valakinek a karjaiban a karjai között ▸ egymás karjaiban ▸ karjába zár ▸ karon ülő gyermek | <kif-ekben: menedék, védelem v. fogva tartás jelképeként.> ▸ valakinek a karjai közé menekül ▸ valaminek a karjaiba veti magát

2. műsz kar módjára kinyúló (mozgatható) alkatrész. | bútoron: karfa.

3. ▸ valami jó, rossz karban van | ▸ valamilyen karban tart jó karban tartja a gépet.

[ tör ]

kar²

1. vál azonos hivatású értelmiségiek testülete, ill. összessége. a bírói, a tanári, az orvosi kar. | ▸ a karok és rendek

2. isk egyetemen, főiskolán a rokon tudományágakat összefogó szervezeti egység. jogi kar.

3. kórus. | tánckar.

4. ritk vál kórusmű.

5. irodt szính (antik) drámában a cselekményt együttes szövegmondással kísérő csoport.

6. ▸ karban

[ lat ]

-n¹

hat-rag (mássalhangzós végű v. v tövű névszókon)

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

-n²

hat-rag

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4